zöngésség

Hungarian

Etymology

zöngés +‎ -ség

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈzøŋɡeːʃːeːɡ]
• Hyphenation: zön‧gés‧ség

Noun

zöngésség

1. (phonetics) voicing (the quality of a sound being voiced or unvoiced)

   Synonym: zönge

2. (phonetics, rare) voicedness (the quality of a sound being voiced)

   Synonym: zöngés jelleg/volta

   Antonym: zöngétlenség

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	zöngésség	zöngésségek
accusative	zöngésséget	zöngésségeket
dative	zöngésségnek	zöngésségeknek
instrumental	zöngésséggel	zöngésségekkel
causal-final	zöngésségért	zöngésségekért
translative	zöngésséggé	zöngésségekké
terminative	zöngésségig	zöngésségekig
essive-formal	zöngésségként	zöngésségekként
essive-modal	—	—
inessive	zöngésségben	zöngésségekben
superessive	zöngésségen	zöngésségeken
adessive	zöngésségnél	zöngésségeknél
illative	zöngésségbe	zöngésségekbe
sublative	zöngésségre	zöngésségekre
allative	zöngésséghez	zöngésségekhez
elative	zöngésségből	zöngésségekből
delative	zöngésségről	zöngésségekről
ablative	zöngésségtől	zöngésségektől
non-attributive possessive - singular	zöngésségé	zöngésségeké
non-attributive possessive - plural	zöngésségéi	zöngésségekéi

Possessive forms of zöngésség
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	zöngésségem	zöngésségeim
2nd person sing.	zöngésséged	zöngésségeid
3rd person sing.	zöngéssége	zöngésségei
1st person plural	zöngésségünk	zöngésségeink
2nd person plural	zöngésségetek	zöngésségeitek
3rd person plural	zöngésségük	zöngésségeik