tippel

See also: Tippel

Dutch

Pronunciation

• Audio:

  (file)

• Rhymes: -ɪpəl

Verb

tippel

1. inflection of tippelen:
   1. first-person singular present indicative
   2. imperative

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈtipːɛl]
• Hyphenation: tip‧pel
• Rhymes: -ɛl

Etymology 1

tipp +‎ -el. First attested in 1888.

Verb

tippel

1. (transitive) to guess

Conjugation

conjugation of tippel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	tippelek	tippelsz	tippel	tippelünk	tippeltek	tippelnek
		Def.	tippelem	tippeled	tippeli	tippeljük	tippelitek	tippelik
		2nd-p. o.	tippellek	―
	Past	Indef.	tippeltem	tippeltél	tippelt	tippeltünk	tippeltetek	tippeltek
		Def.	tippeltem	tippelted	tippelte	tippeltük	tippeltétek	tippelték
		2nd-p. o.	tippeltelek	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. tippelni fog.
	Archaic Preterit	Indef.	tippelék	tippelél	tippele	tippelénk	tippelétek	tippelének
		Def.	tippelém	tippeléd	tippelé	tippelénk	tippelétek	tippelék
		2nd-p. o.	tippelélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. tippel vala, tippelt vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	tippelendek	tippelendesz	tippelend	tippelendünk	tippelendetek	tippelendenek
		Def.	tippelendem	tippelended	tippelendi	tippelendjük	tippelenditek	tippelendik
		2nd-p. o.	tippelendelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	tippelnék	tippelnél	tippelne	tippelnénk	tippelnétek	tippelnének
		Def.	tippelném	tippelnéd	tippelné	tippelnénk (or tippelnők)	tippelnétek	tippelnék
		2nd-p. o.	tippelnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. tippelt volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	tippeljek	tippelj or tippeljél	tippeljen	tippeljünk	tippeljetek	tippeljenek
		Def.	tippeljem	tippeld or tippeljed	tippelje	tippeljük	tippeljétek	tippeljék
		2nd-p. o.	tippeljelek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. tippelt légyen
Infinitive	tippelni		tippelnem	tippelned	tippelnie	tippelnünk	tippelnetek	tippelniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	tippelés		tippelő	tippelt	tippelendő	tippelve (tippelvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).

potential conjugation of tippel

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	tippelhetek	tippelhetsz	tippelhet	tippelhetünk	tippelhettek	tippelhetnek
		Def.	tippelhetem	tippelheted	tippelheti	tippelhetjük	tippelhetitek	tippelhetik
		2nd-p. o.	tippelhetlek	―
	Past	Indef.	tippelhettem	tippelhettél	tippelhetett	tippelhettünk	tippelhettetek	tippelhettek
		Def.	tippelhettem	tippelhetted	tippelhette	tippelhettük	tippelhettétek	tippelhették
		2nd-p. o.	tippelhettelek	―
	Archaic Preterit	Indef.	tippelheték	tippelhetél	tippelhete	tippelheténk	tippelhetétek	tippelhetének
		Def.	tippelhetém	tippelhetéd	tippelheté	tippelheténk	tippelhetétek	tippelheték
		2nd-p. o.	tippelhetélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. tippelhet vala, tippelhetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	tippelhetendek or tippelandhatok	tippelhetendesz or tippelandhatsz	tippelhetend or tippelandhat	tippelhetendünk or tippelandhatunk	tippelhetendetek or tippelandhattok	tippelhetendenek or tippelandhatnak
		Def.	tippelhetendem or tippelandhatom	tippelhetended or tippelandhatod	tippelhetendi or tippelandhatja	tippelhetendjük or tippelandhatjuk	tippelhetenditek or tippelandhatjátok	tippelhetendik or tippelandhatják
		2nd-p. o.	tippelhetendelek or tippelandhatlak	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	tippelhetnék	tippelhetnél	tippelhetne	tippelhetnénk	tippelhetnétek	tippelhetnének
		Def.	tippelhetném	tippelhetnéd	tippelhetné	tippelhetnénk (or tippelhetnők)	tippelhetnétek	tippelhetnék
		2nd-p. o.	tippelhetnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. tippelhetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	tippelhessek	tippelhess or tippelhessél	tippelhessen	tippelhessünk	tippelhessetek	tippelhessenek
		Def.	tippelhessem	tippelhesd or tippelhessed	tippelhesse	tippelhessük	tippelhessétek	tippelhessék
		2nd-p. o.	tippelhesselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. tippelhetett légyen
Inf.	(tippelhetni)		(tippelhetnem)	(tippelhetned)	(tippelhetnie)	(tippelhetnünk)	(tippelhetnetek)	(tippelhetniük)
Positive adjective			tippelhető	Neg. adj.	tippelhetetlen	Adv. part.	(tippelhetve / tippelhetvén)

Derived terms

• tippelés

(With verbal prefixes):

• kitippel
• megtippel

Etymology 2

tipp +‎ -vel

Noun

tippel

1. instrumental singular of tipp

Further reading

• tippel in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN