lényegtelen

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

lényeg (essence) +‎ -telen (-less, without)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈleːɲɛktɛlɛn]
  • Hyphenation: lé‧nyeg‧te‧len

Adjective

[edit]

lényegtelen (comparative lényegtelenebb, superlative leglényegtelenebb)

  1. unimportant, unessential, inessential, non-essential, unsubstantial, immaterial
    Antonym: lényeges

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative lényegtelen lényegtelenek
accusative lényegtelent lényegteleneket
dative lényegtelennek lényegteleneknek
instrumental lényegtelennel lényegtelenekkel
causal-final lényegtelenért lényegtelenekért
translative lényegtelenné lényegtelenekké
terminative lényegtelenig lényegtelenekig
essive-formal lényegtelenként lényegtelenekként
essive-modal lényegtelenül
inessive lényegtelenben lényegtelenekben
superessive lényegtelenen lényegteleneken
adessive lényegtelennél lényegteleneknél
illative lényegtelenbe lényegtelenekbe
sublative lényegtelenre lényegtelenekre
allative lényegtelenhez lényegtelenekhez
elative lényegtelenből lényegtelenekből
delative lényegtelenről lényegtelenekről
ablative lényegtelentől lényegtelenektől
non-attributive
possessive - singular
lényegtelené lényegteleneké
non-attributive
possessive - plural
lényegtelenéi lényegtelenekéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]