komponens

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

Borrowed from Latin componens.[1] With -ens ending.

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkomponɛnʃ]
  • Hyphenation: kom‧po‧nens
  • Rhymes: -ɛnʃ

Noun

[edit]

komponens (plural komponensek)

  1. component (a smaller, self-contained part of a larger entity)
    Synonyms: alkotóelem, alkotórész, összetevő

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative komponens komponensek
accusative komponenst komponenseket
dative komponensnek komponenseknek
instrumental komponenssel komponensekkel
causal-final komponensért komponensekért
translative komponenssé komponensekké
terminative komponensig komponensekig
essive-formal komponensként komponensekként
essive-modal
inessive komponensben komponensekben
superessive komponensen komponenseken
adessive komponensnél komponenseknél
illative komponensbe komponensekbe
sublative komponensre komponensekre
allative komponenshez komponensekhez
elative komponensből komponensekből
delative komponensről komponensekről
ablative komponenstől komponensektől
non-attributive
possessive - singular
komponensé komponenseké
non-attributive
possessive - plural
komponenséi komponensekéi
Possessive forms of komponens
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. komponensem komponenseim
2nd person sing. komponensed komponenseid
3rd person sing. komponense komponensei
1st person plural komponensünk komponenseink
2nd person plural komponensetek komponenseitek
3rd person plural komponensük komponenseik

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]