kibírhatatlan

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

kibír +‎ -hatatlan

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkibiːrɦɒtɒtlɒn]
  • Hyphenation: ki‧bír‧ha‧tat‧lan

Adjective

[edit]

kibírhatatlan (comparative kibírhatatlanabb, superlative legkibírhatatlanabb)

  1. intolerable
    Synonyms: elviselhetetlen, tűrhetetlen

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative kibírhatatlan kibírhatatlanok
accusative kibírhatatlant kibírhatatlanokat
dative kibírhatatlannak kibírhatatlanoknak
instrumental kibírhatatlannal kibírhatatlanokkal
causal-final kibírhatatlanért kibírhatatlanokért
translative kibírhatatlanná kibírhatatlanokká
terminative kibírhatatlanig kibírhatatlanokig
essive-formal kibírhatatlanként kibírhatatlanokként
essive-modal kibírhatatlanul
inessive kibírhatatlanban kibírhatatlanokban
superessive kibírhatatlanon kibírhatatlanokon
adessive kibírhatatlannál kibírhatatlanoknál
illative kibírhatatlanba kibírhatatlanokba
sublative kibírhatatlanra kibírhatatlanokra
allative kibírhatatlanhoz kibírhatatlanokhoz
elative kibírhatatlanból kibírhatatlanokból
delative kibírhatatlanról kibírhatatlanokról
ablative kibírhatatlantól kibírhatatlanoktól
non-attributive
possessive - singular
kibírhatatlané kibírhatatlanoké
non-attributive
possessive - plural
kibírhatatlanéi kibírhatatlanokéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]