körömkefe

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

köröm +‎ kefe

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈkørømkɛfɛ]
  • Hyphenation: kö‧röm‧ke‧fe
  • Rhymes: -fɛ

Noun

[edit]

körömkefe (plural körömkefék)

  1. nailbrush

Declension

[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front unrounded harmony)
singular plural
nominative körömkefe körömkefék
accusative körömkefét körömkeféket
dative körömkefének körömkeféknek
instrumental körömkefével körömkefékkel
causal-final körömkeféért körömkefékért
translative körömkefévé körömkefékké
terminative körömkeféig körömkefékig
essive-formal körömkefeként körömkefékként
essive-modal
inessive körömkefében körömkefékben
superessive körömkefén körömkeféken
adessive körömkefénél körömkeféknél
illative körömkefébe körömkefékbe
sublative körömkefére körömkefékre
allative körömkeféhez körömkefékhez
elative körömkeféből körömkefékből
delative körömkeféről körömkefékről
ablative körömkefétől körömkeféktől
non-attributive
possessive - singular
körömkeféé körömkeféké
non-attributive
possessive - plural
körömkefééi körömkefékéi
Possessive forms of körömkefe
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. körömkefém körömkeféim
2nd person sing. körömkeféd körömkeféid
3rd person sing. körömkeféje körömkeféi
1st person plural körömkefénk körömkeféink
2nd person plural körömkefétek körömkeféitek
3rd person plural körömkeféjük körömkeféik

Further reading

[edit]