inkorrekt

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From German inkorrekt.[1]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈiŋkorːɛkt]
  • Hyphenation: in‧kor‧rekt
  • Rhymes: -ɛkt

Adjective

[edit]

inkorrekt (comparative inkorrektebb, superlative leginkorrektebb)

  1. incorrect, unfair (inappropriate or improper)
    Antonym: korrekt

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative inkorrekt inkorrektek
accusative inkorrektet inkorrekteket
dative inkorrektnek inkorrekteknek
instrumental inkorrekttel inkorrektekkel
causal-final inkorrektért inkorrektekért
translative inkorrektté inkorrektekké
terminative inkorrektig inkorrektekig
essive-formal inkorrektként inkorrektekként
essive-modal inkorrektül
inessive inkorrektben inkorrektekben
superessive inkorrekten inkorrekteken
adessive inkorrektnél inkorrekteknél
illative inkorrektbe inkorrektekbe
sublative inkorrektre inkorrektekre
allative inkorrekthez inkorrektekhez
elative inkorrektből inkorrektekből
delative inkorrektről inkorrektekről
ablative inkorrekttől inkorrektektől
non-attributive
possessive - singular
inkorrekté inkorrekteké
non-attributive
possessive - plural
inkorrektéi inkorrektekéi

References

[edit]
  1. ^ Tótfalusi, István. Idegenszó-tár: Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára (’A Storehouse of Foreign Words: an explanatory and etymological dictionary of foreign words’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2005. →ISBN

Further reading

[edit]