hagyomány

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

hagy +‎ -omány

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈhɒɟomaːɲ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ha‧gyo‧mány

Noun

[edit]

hagyomány (plural hagyományok)

  1. tradition
    Synonym: tradíció
  2. (archaic) estate, inheritance (the collective property and liabilities of someone, especially a deceased person; that which a person is entitled to inherit, by law or testament)
    Synonyms: hagyaték, örökség
  3. (archaic, poetic) residue (remainder)
    Synonym: maradvány

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative hagyomány hagyományok
accusative hagyományt hagyományokat
dative hagyománynak hagyományoknak
instrumental hagyománnyal hagyományokkal
causal-final hagyományért hagyományokért
translative hagyománnyá hagyományokká
terminative hagyományig hagyományokig
essive-formal hagyományként hagyományokként
essive-modal hagyományul
inessive hagyományban hagyományokban
superessive hagyományon hagyományokon
adessive hagyománynál hagyományoknál
illative hagyományba hagyományokba
sublative hagyományra hagyományokra
allative hagyományhoz hagyományokhoz
elative hagyományból hagyományokból
delative hagyományról hagyományokról
ablative hagyománytól hagyományoktól
non-attributive
possessive - singular
hagyományé hagyományoké
non-attributive
possessive - plural
hagyományéi hagyományokéi
Possessive forms of hagyomány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. hagyományom hagyományaim
2nd person sing. hagyományod hagyományaid
3rd person sing. hagyománya hagyományai
1st person plural hagyományunk hagyományaink
2nd person plural hagyományotok hagyományaitok
3rd person plural hagyományuk hagyományaik

Derived terms

[edit]
Compound words

Further reading

[edit]