fogalmaim

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

fogalom +‎ -aim (possessive suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈfoɡɒlmɒjim]
  • Hyphenation: fo‧gal‧ma‧im

Noun

[edit]

fogalmaim

  1. first-person singular multiple-possession possessive of fogalom

Declension

[edit]
Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative fogalmaim
accusative fogalmaimat
dative fogalmaimnak
instrumental fogalmaimmal
causal-final fogalmaimért
translative fogalmaimmá
terminative fogalmaimig
essive-formal fogalmaimként
essive-modal fogalmaimul
inessive fogalmaimban
superessive fogalmaimon
adessive fogalmaimnál
illative fogalmaimba
sublative fogalmaimra
allative fogalmaimhoz
elative fogalmaimból
delative fogalmaimról
ablative fogalmaimtól
non-attributive
possessive - singular
fogalmaimé
non-attributive
possessive - plural
fogalmaiméi