felfoghatatlan

Hungarian

Etymology

felfog +‎ -hatatlan (adjective-forming suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈfɛlfokhɒtɒtlɒn]
• Hyphenation: fel‧fog‧ha‧tat‧lan

Adjective

felfoghatatlan (comparative felfoghatatlanabb, superlative legfelfoghatatlanabb)

1. incomprehensible, unintelligible

   Synonym: érthetetlen

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	felfoghatatlan	felfoghatatlanok
accusative	felfoghatatlant	felfoghatatlanokat
dative	felfoghatatlannak	felfoghatatlanoknak
instrumental	felfoghatatlannal	felfoghatatlanokkal
causal-final	felfoghatatlanért	felfoghatatlanokért
translative	felfoghatatlanná	felfoghatatlanokká
terminative	felfoghatatlanig	felfoghatatlanokig
essive-formal	felfoghatatlanként	felfoghatatlanokként
essive-modal	felfoghatatlanul	—
inessive	felfoghatatlanban	felfoghatatlanokban
superessive	felfoghatatlanon	felfoghatatlanokon
adessive	felfoghatatlannál	felfoghatatlanoknál
illative	felfoghatatlanba	felfoghatatlanokba
sublative	felfoghatatlanra	felfoghatatlanokra
allative	felfoghatatlanhoz	felfoghatatlanokhoz
elative	felfoghatatlanból	felfoghatatlanokból
delative	felfoghatatlanról	felfoghatatlanokról
ablative	felfoghatatlantól	felfoghatatlanoktól
non-attributive possessive - singular	felfoghatatlané	felfoghatatlanoké
non-attributive possessive - plural	felfoghatatlanéi	felfoghatatlanokéi

Derived terms

• felfoghatatlanság
• felfoghatatlanul

 

Further reading

• felfoghatatlan in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN