-vány

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Pronunciation

[edit]

Suffix

[edit]

-vány

  1. (noun-forming suffix) Added to a verb (or rarely to a noun) to form a noun indicating the following:
    1. The result or object of the action.
      tanít (to teach) + ‎-vány → ‎tanítvány (student)
    2. The outcome or what is produced of the action described in the verb.
      ás (to dig) + ‎-vány → ‎ásvány (mineral, ore)
      igazol (to justify) + ‎-vány → ‎igazolvány (certificate)

Usage notes

[edit]

Declension

[edit]
Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative -vány -ványok
accusative -ványt -ványokat
dative -ványnak -ványoknak
instrumental -vánnyal -ványokkal
causal-final -ványért -ványokért
translative -vánnyá -ványokká
terminative -ványig -ványokig
essive-formal -ványként -ványokként
essive-modal -ványul
inessive -ványban -ványokban
superessive -ványon -ványokon
adessive -ványnál -ványoknál
illative -ványba -ványokba
sublative -ványra -ványokra
allative -ványhoz -ványokhoz
elative -ványból -ványokból
delative -ványról -ványokról
ablative -ványtól -ványoktól
non-attributive
possessive - singular
-ványé -ványoké
non-attributive
possessive - plural
-ványéi -ványokéi
Possessive forms of -vány
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. -ványom -ványaim
2nd person sing. -ványod -ványaid
3rd person sing. -ványa -ványai
1st person plural -ványunk -ványaink
2nd person plural -ványotok -ványaitok
3rd person plural -ványuk -ványaik

Derived terms

[edit]

See also

[edit]