versengés

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

verseng (to compete) +‎ -és (noun-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈvɛrʃɛŋɡeːʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: ver‧sen‧gés
  • Rhymes: -eːʃ

Noun

[edit]

versengés (plural versengések)

  1. verbal noun of verseng: competition, contest, rivalry

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative versengés versengések
accusative versengést versengéseket
dative versengésnek versengéseknek
instrumental versengéssel versengésekkel
causal-final versengésért versengésekért
translative versengéssé versengésekké
terminative versengésig versengésekig
essive-formal versengésként versengésekként
essive-modal
inessive versengésben versengésekben
superessive versengésen versengéseken
adessive versengésnél versengéseknél
illative versengésbe versengésekbe
sublative versengésre versengésekre
allative versengéshez versengésekhez
elative versengésből versengésekből
delative versengésről versengésekről
ablative versengéstől versengésektől
non-attributive
possessive - singular
versengésé versengéseké
non-attributive
possessive - plural
versengéséi versengésekéi
Possessive forms of versengés
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. versengésem versengéseim
2nd person sing. versengésed versengéseid
3rd person sing. versengése versengései
1st person plural versengésünk versengéseink
2nd person plural versengésetek versengéseitek
3rd person plural versengésük versengéseik

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]