nesztelen

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

nesz (slight sound, rustle) +‎ -telen (-less, adjective-forming suffix)

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈnɛstɛlɛn]
  • Hyphenation: nesz‧te‧len
  • Rhymes: -ɛn

Adjective

[edit]

nesztelen (comparative nesztelenebb, superlative legnesztelenebb)

  1. noiseless, soundless, silent
    Synonyms: zajtalan, hangtalan

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative nesztelen nesztelenek
accusative nesztelent neszteleneket
dative nesztelennek neszteleneknek
instrumental nesztelennel nesztelenekkel
causal-final nesztelenért nesztelenekért
translative nesztelenné nesztelenekké
terminative nesztelenig nesztelenekig
essive-formal nesztelenként nesztelenekként
essive-modal nesztelenül
inessive nesztelenben nesztelenekben
superessive nesztelenen neszteleneken
adessive nesztelennél neszteleneknél
illative nesztelenbe nesztelenekbe
sublative nesztelenre nesztelenekre
allative nesztelenhez nesztelenekhez
elative nesztelenből nesztelenekből
delative nesztelenről nesztelenekről
ablative nesztelentől nesztelenektől
non-attributive
possessive - singular
nesztelené neszteleneké
non-attributive
possessive - plural
nesztelenéi nesztelenekéi

Derived terms

[edit]

Further reading

[edit]