kölcsönvesz

Hungarian

Etymology

kölcsön- +‎ vesz

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkølt͡ʃøɱvɛs]
• Hyphenation: köl‧csön‧vesz
• Rhymes: -ɛs

Verb

kölcsönvesz

1. (transitive) to borrow (to take something from someone: -tól/-től temporarily, with or without prior permission)

   Antonym: kölcsönad

Conjugation

conjugation of kölcsönvesz

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kölcsönveszek	kölcsönveszel	kölcsönvesz	kölcsönveszünk	kölcsönvesztek	kölcsönvesznek
		Def.	kölcsönveszem	kölcsönveszed	kölcsönveszi	kölcsönvesszük	kölcsönveszitek	kölcsönveszik
		2nd-p. o.	kölcsönveszlek	―
	Past	Indef.	kölcsönvettem	kölcsönvettél	kölcsönvett	kölcsönvettünk	kölcsönvettetek	kölcsönvettek
		Def.	kölcsönvettem	kölcsönvetted	kölcsönvette	kölcsönvettük	kölcsönvettétek	kölcsönvették
		2nd-p. o.	kölcsönvettelek	―
	Future		Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. kölcsön fog venni.
	Archaic Preterit	Indef.	kölcsönvevék or kölcsönvők	kölcsönvevél or kölcsönvől	kölcsönveve or kölcsönvőn	kölcsönvevénk or kölcsönvőnk	kölcsönvevétek or kölcsönvőtök	kölcsönvevének or kölcsönvőnek
		Def.	kölcsönvevém or kölcsönvőm	kölcsönvevéd or kölcsönvőd	kölcsönvevé	kölcsönvevénk or kölcsönvők	kölcsönvevétek	kölcsönvevék
		2nd-p. o.	kölcsönvevélek or kölcsönvőlek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. kölcsönvesz vala, kölcsönvett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kölcsönveendek	kölcsönveendesz	kölcsönveend	kölcsönveendünk	kölcsönveendetek	kölcsönveendenek
		Def.	kölcsönveendem	kölcsönveended	kölcsönveendi	kölcsönveendjük	kölcsönveenditek	kölcsönveendik
		2nd-p. o.	kölcsönveendelek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kölcsönvennék	kölcsönvennél	kölcsönvenne	kölcsönvennénk	kölcsönvennétek	kölcsönvennének
		Def.	kölcsönvenném	kölcsönvennéd	kölcsönvenné	kölcsönvennénk (or kölcsönvennők)	kölcsönvennétek	kölcsönvennék
		2nd-p. o.	kölcsönvennélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kölcsönvett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kölcsönvegyek	kölcsönvegyél	kölcsönvegyen	kölcsönvegyünk	kölcsönvegyetek	kölcsönvegyenek
		Def.	kölcsönvegyem	kölcsönvedd or kölcsönvegyed	kölcsönvegye	kölcsönvegyük	kölcsönvegyétek	kölcsönvegyék
		2nd-p. o.	kölcsönvegyelek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kölcsönvett légyen
Infinitive	kölcsönvenni		kölcsönvennem	kölcsönvenned	kölcsönvennie	kölcsönvennünk	kölcsönvennetek	kölcsönvenniük
Other forms	Verbal noun		Present part.	Past part.	Future part.	Adverbial participle		Causative
	kölcsönvevés or kölcsönvétel		kölcsönvevő	kölcsönvett	kölcsönveendő	kölcsönvéve (kölcsönvevén)		kölcsönvetet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular (and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem vesz kölcsön or kölcsön is vesz.

potential conjugation of kölcsönvesz

Click for archaic forms			1st person sg	2nd person sg informal	3rd person sg, 2nd p. sg formal	1st person pl	2nd person pl informal	3rd person pl, 2nd p. pl formal
Indica­tive mood	Pre­sent	Indef.	kölcsönvehetek	kölcsönvehetsz	kölcsönvehet	kölcsönvehetünk	kölcsönvehettek	kölcsönvehetnek
		Def.	kölcsönvehetem	kölcsönveheted	kölcsönveheti	kölcsönvehetjük	kölcsönvehetitek	kölcsönvehetik
		2nd-p. o.	kölcsönvehetlek	―
	Past	Indef.	kölcsönvehettem	kölcsönvehettél	kölcsönvehetett	kölcsönvehettünk	kölcsönvehettetek	kölcsönvehettek
		Def.	kölcsönvehettem	kölcsönvehetted	kölcsönvehette	kölcsönvehettük	kölcsönvehettétek	kölcsönvehették
		2nd-p. o.	kölcsönvehettelek	―
	Archaic Preterit	Indef.	kölcsönveheték	kölcsönvehetél	kölcsönvehete	kölcsönveheténk	kölcsönvehetétek	kölcsönvehetének
		Def.	kölcsönvehetém	kölcsönvehetéd	kölcsönveheté	kölcsönveheténk	kölcsönvehetétek	kölcsönveheték
		2nd-p. o.	kölcsönvehetélek	―
	Archaic Past		Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala, e.g. kölcsönvehet vala, kölcsönvehetett vala/volt.
	Archaic Future	Indef.	kölcsönvehetendek or kölcsönveendhetek	kölcsönvehetendesz or kölcsönveendhetsz	kölcsönvehetend or kölcsönveendhet	kölcsönvehetendünk or kölcsönveendhetünk	kölcsönvehetendetek or kölcsönveendhettek	kölcsönvehetendenek or kölcsönveendhetnek
		Def.	kölcsönvehetendem or kölcsönveendhetem	kölcsönvehetended or kölcsönveendheted	kölcsönvehetendi or kölcsönveendheti	kölcsönvehetendjük or kölcsönveendhetjük	kölcsönvehetenditek or kölcsönveendhetitek	kölcsönvehetendik or kölcsönveendhetik
		2nd-p. o.	kölcsönvehetendelek or kölcsönveendhetlek	―
Condi­tional mood	Pre­sent	Indef.	kölcsönvehetnék	kölcsönvehetnél	kölcsönvehetne	kölcsönvehetnénk	kölcsönvehetnétek	kölcsönvehetnének
		Def.	kölcsönvehetném	kölcsönvehetnéd	kölcsönvehetné	kölcsönvehetnénk (or kölcsönvehetnők)	kölcsönvehetnétek	kölcsönvehetnék
		2nd-p. o.	kölcsönvehetnélek	―
	Past		Indicative past forms followed by volna, e.g. kölcsönvehetett volna
Sub­junc­tive mood	Pre­sent	Indef.	kölcsönvehessek	kölcsönvehess or kölcsönvehessél	kölcsönvehessen	kölcsönvehessünk	kölcsönvehessetek	kölcsönvehessenek
		Def.	kölcsönvehessem	kölcsönvehesd or kölcsönvehessed	kölcsönvehesse	kölcsönvehessük	kölcsönvehessétek	kölcsönvehessék
		2nd-p. o.	kölcsönvehesselek	―
	(Archaic) Past		Indicative past forms followed by légyen, e.g. kölcsönvehetett légyen
Inf.	(kölcsönvehetni)		(kölcsönvehetnem)	(kölcsönvehetned)	(kölcsönvehetnie)	(kölcsönvehetnünk)	(kölcsönvehetnetek)	(kölcsönvehetniük)
Positive adjective			kölcsönvehető	Neg. adj.	kölcsönvehetetlen	Adv. part.	(kölcsönvehetve / kölcsönvehetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem vehet kölcsön or kölcsön is vehet.

See also

• elvesz
• kölcsönkér

 

Further reading

• kölcsönvesz in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (‘The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN