igénybevétel

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From igénybe vesz +‎ -tel (noun-forming suffix).

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈiɡeːɲbɛveːtɛl]
  • Hyphenation: igény‧be‧vé‧tel

Noun

[edit]

igénybevétel

  1. (of a device) employment, making use of
  2. (of an occasion) taking advantage of
  3. (of finances) utilization, use
  4. (physics) bearing force, stress

Declension

[edit]
Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative igénybevétel igénybevételek
accusative igénybevételt igénybevételeket
dative igénybevételnek igénybevételeknek
instrumental igénybevétellel igénybevételekkel
causal-final igénybevételért igénybevételekért
translative igénybevétellé igénybevételekké
terminative igénybevételig igénybevételekig
essive-formal igénybevételként igénybevételekként
essive-modal
inessive igénybevételben igénybevételekben
superessive igénybevételen igénybevételeken
adessive igénybevételnél igénybevételeknél
illative igénybevételbe igénybevételekbe
sublative igénybevételre igénybevételekre
allative igénybevételhez igénybevételekhez
elative igénybevételből igénybevételekből
delative igénybevételről igénybevételekről
ablative igénybevételtől igénybevételektől
non-attributive
possessive - singular
igénybevételé igénybevételeké
non-attributive
possessive - plural
igénybevételéi igénybevételekéi
Possessive forms of igénybevétel
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. igénybevételem igénybevételeim
2nd person sing. igénybevételed igénybevételeid
3rd person sing. igénybevétele igénybevételei
1st person plural igénybevételünk igénybevételeink
2nd person plural igénybevételetek igénybevételeitek
3rd person plural igénybevételük igénybevételeik

Further reading

[edit]