bűnelkövető
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
bűn (“sin, crime”) + elkövető (“perpetrator”)
Pronunciation[edit]
Noun[edit]
bűnelkövető (plural bűnelkövetők)
Declension[edit]
Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony) | ||
---|---|---|
singular | plural | |
nominative | bűnelkövető | bűnelkövetők |
accusative | bűnelkövetőt | bűnelkövetőket |
dative | bűnelkövetőnek | bűnelkövetőknek |
instrumental | bűnelkövetővel | bűnelkövetőkkel |
causal-final | bűnelkövetőért | bűnelkövetőkért |
translative | bűnelkövetővé | bűnelkövetőkké |
terminative | bűnelkövetőig | bűnelkövetőkig |
essive-formal | bűnelkövetőként | bűnelkövetőkként |
essive-modal | — | — |
inessive | bűnelkövetőben | bűnelkövetőkben |
superessive | bűnelkövetőn | bűnelkövetőkön |
adessive | bűnelkövetőnél | bűnelkövetőknél |
illative | bűnelkövetőbe | bűnelkövetőkbe |
sublative | bűnelkövetőre | bűnelkövetőkre |
allative | bűnelkövetőhöz | bűnelkövetőkhöz |
elative | bűnelkövetőből | bűnelkövetőkből |
delative | bűnelkövetőről | bűnelkövetőkről |
ablative | bűnelkövetőtől | bűnelkövetőktől |
non-attributive possessive - singular |
bűnelkövetőé | bűnelkövetőké |
non-attributive possessive - plural |
bűnelkövetőéi | bűnelkövetőkéi |
Possessive forms of bűnelkövető | ||
---|---|---|
possessor | single possession | multiple possessions |
1st person sing. | bűnelkövetőm | bűnelkövetőim |
2nd person sing. | bűnelkövetőd | bűnelkövetőid |
3rd person sing. | bűnelkövetője | bűnelkövetői |
1st person plural | bűnelkövetőnk | bűnelkövetőink |
2nd person plural | bűnelkövetőtök | bűnelkövetőitek |
3rd person plural | bűnelkövetőjük | bűnelkövetőik |
Further reading[edit]
- bűnelkövető in Ittzés, Nóra (ed.). A magyar nyelv nagyszótára (‘A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language’). Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published A–ez as of 2024)