Enéh
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian[edit]
Etymology[edit]
Cognate with ünő (“hind”). (This etymology is missing or incomplete. Please add to it, or discuss it at the Etymology scriptorium.)
Pronunciation[edit]
Proper noun[edit]
Enéh
- (rare) a female given name
- (mythology) In Hungarian mythology, the mother of Hunor and Magor and the wife of Ménrót.
Declension[edit]
| Inflection of Enéh | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | Enéh | Enéhek |
| accusative | Enéht Enéhet |
Enéheket |
| dative | Enéhnek | Enéheknek |
| instrumental | Enéhvel | Enéhekkel |
| causal-final | Enéhért | Enéhekért |
| translative | Enéhvé | Enéhekké |
| terminative | Enéhig | Enéhekig |
| essive-formal | Enéhként | Enéhekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | Enéhben | Enéhekben |
| superessive | Enéhen | Enéheken |
| adessive | Enéhnél | Enéheknél |
| illative | Enéhbe | Enéhekbe |
| sublative | Enéhre | Enéhekre |
| allative | Enéhhez | Enéhekhez |
| elative | Enéhből | Enéhekből |
| delative | Enéhről | Enéhekről |
| ablative | Enéhtől | Enéhektől |
| non-attributive possessive - singular |
Enéhé | Enéheké |
| non-attributive possessive - plural |
Enéhéi | Enéhekéi |
| Possessive forms of Enéh | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | Enéhem | Enéheim |
| 2nd person sing. | Enéhed | Enéheid |
| 3rd person sing. | Enéhe | Enéhei |
| 1st person plural | Enéhünk | Enéheink |
| 2nd person plural | Enéhetek | Enéheitek |
| 3rd person plural | Enéhük | Enéheik |
The superessive can also be Enéhn.[2]
Derived terms[edit]
References[edit]
- ^ Laczkó, Krisztina with Attila Mártonfi (2006) Helyesírás [Orthography], Budapest: Osiris Kiadó, →ISBN, p. 62: „Összesen kilenc névszóban található néma h: céh, cseh, düh, Enéh (női név), juh, méh, oláh, pléh, rüh.”
- ^ Balázs Sinkovics, Gyula Zsigri: A H-ra vonatkozó megszorítások történeti változásai in A nyelvtörténeti kutatások újabb eredményei vol. 4, JATE Press, 2005