Bernát

See also: Bernat and bernât

Hungarian

Etymology

From Germanic Bernhard. Cognate with English Bernard.

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈbɛrnaːt]
• Hyphenation: Ber‧nát
• Rhymes: -aːt

Proper noun

Bernát

1. a male given name

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	Bernát	Bernátok
accusative	Bernátot	Bernátokat
dative	Bernátnak	Bernátoknak
instrumental	Bernáttal	Bernátokkal
causal-final	Bernátért	Bernátokért
translative	Bernáttá	Bernátokká
terminative	Bernátig	Bernátokig
essive-formal	Bernátként	Bernátokként
essive-modal	—	—
inessive	Bernátban	Bernátokban
superessive	Bernáton	Bernátokon
adessive	Bernátnál	Bernátoknál
illative	Bernátba	Bernátokba
sublative	Bernátra	Bernátokra
allative	Bernáthoz	Bernátokhoz
elative	Bernátból	Bernátokból
delative	Bernátról	Bernátokról
ablative	Bernáttól	Bernátoktól
non-attributive possessive - singular	Bernáté	Bernátoké
non-attributive possessive - plural	Bernátéi	Bernátokéi

Possessive forms of Bernát
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	Bernátom	Bernátjaim
2nd person sing.	Bernátod	Bernátjaid
3rd person sing.	Bernátja	Bernátjai
1st person plural	Bernátunk	Bernátjaink
2nd person plural	Bernátotok	Bernátjaitok
3rd person plural	Bernátjuk	Bernátjaik