útjaim

Hungarian

Alternative forms

• utaim (less common)

Etymology

út (“road, way”) +‎ -jaim (possessive suffix)

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈuːcːɒjim]
• Hyphenation: út‧ja‧im

Noun

útjaim

1. first-person singular multiple-possession possessive of út

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	—	útjaim
accusative	—	útjaimat
dative	—	útjaimnak
instrumental	—	útjaimmal
causal-final	—	útjaimért
translative	—	útjaimmá
terminative	—	útjaimig
essive-formal	—	útjaimként
essive-modal	—	útjaimul
inessive	—	útjaimban
superessive	—	útjaimon
adessive	—	útjaimnál
illative	—	útjaimba
sublative	—	útjaimra
allative	—	útjaimhoz
elative	—	útjaimból
delative	—	útjaimról
ablative	—	útjaimtól
non-attributive possessive - singular	—	útjaimé
non-attributive possessive - plural	—	útjaiméi