önellátó

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search

Hungarian[edit]

Etymology[edit]

ön- (self-) +‎ ellátó (providing, supplying)

Pronunciation[edit]

  • IPA(key): [ˈønɛlːaːtoː]
  • Hyphenation: ön‧el‧lá‧tó
  • Rhymes: -toː
This entry needs an audio pronunciation. If you are a native speaker with a microphone, please record this word. The recorded pronunciation will appear here when it's ready.

Adjective[edit]

önellátó (comparative önellátóbb, superlative legönellátóbb)

  1. self-sufficient, self-supporting

Declension[edit]

Inflection of önellátó
singular plural
nominative önellátó önellátók
önellátóak
accusative önellátót önellátókat
önellátóakat
dative önellátónak önellátóknak
önellátóaknak
instrumental önellátóval önellátókkal
önellátóakkal
causal-final önellátóért önellátókért
önellátóakért
translative önellátóvá önellátókká
önellátóakká
terminative önellátóig önellátókig
önellátóakig
essive-formal önellátóként önellátókként
önellátóakként
essive-modal
inessive önellátóban önellátókban
önellátóakban
superessive önellátón önellátókon
önellátóakon
adessive önellátónál önellátóknál
önellátóaknál
illative önellátóba önellátókba
önellátóakba
sublative önellátóra önellátókra
önellátóakra
allative önellátóhoz önellátókhoz
önellátóakhoz
elative önellátóból önellátókból
önellátóakból
delative önellátóról önellátókról
önellátóakról
ablative önellátótól önellátóktól
önellátóaktól
non-attributive
possessive - singular
önellátóé önellátóké
önellátóaké
non-attributive
possessive - plural
önellátóéi önellátókéi
önellátóakéi

Related terms[edit]

Further reading[edit]